Kezdőlapra

Fordulópont 28. szám
Kié a könyv(tár)?

Pál Judit: A NAGY vagy a KÖNYV?

Megválasztottuk hát mi is a magunk Nagyjait. Hogy az eredeti Big Read (A Nagy Olvasás)-bõl magyarosított cím egyszerû fordítói/szervezõi szabadságnak köszönhetõ, vagy eleve sugallni akarta a magasabb irodalmi színvonalat közvetítõ – és akár olvasatlanul is széles körben fémjelzõ – mûveket, nem tudjuk. A Top 12, összehasonlítva egy on-line antikvárium adataival mindenesetre érdekes következtetések levonására – és talán még érdekesebb kérdések megfogalmazására – ad lehetõséget.

Orwell, Tolkien, Bulgakov, Szabó Magda, Márquez, Jókai – klasszikusok a könyvespolcainkon, vagy valóban a legolvasottabb könyveink? A „legjobbaknak” kikiáltott regények listája megosztja a közvéleményt és az olvasásszociológusokat egyaránt. Az elsõ probléma már a kérdésfeltevésnél felvetõdött; vajon mennyire adhat reális képet ‘kedvenceinkrõl’, hogy a hazai szavazásban kizárólag regényekre voksolhattunk, kirekesztve ezzel minden más mûfaj képviselõjét. Ugyanakkor, ha már adott mûfajon belül is nehézséget okoz a választás – mert mennyiben állítható mérlegre (csak a példa kedvéért, mondjuk) Harry Potter a Mester és Margaritával vagy a A száz év magánnyal –, milyen alapon döntöttünk volna (ismét csak a példa kedvéért) a Biblia és egy József Attila-vers között? Mire szavazunk – a mûértõk és irodalmárok által „nagy”-nak tartott nevekre, a képernyõre került ajánlott címekre (és velük ajánlójukra), vagy az idén harmadszor újraolvasott, szamárfüles olvasmányélményeinkre? Lehet ez a két kategória – egy? Mert, akár mûfaji megkötöttség nélkül is, kinek szavazunk egy ilyen kérdésrõl – magunknak, vagy a magunkról kialakítandó képnek? A magyar Top 12 kedvezõ képet fest egy mûvelt, képzett, önmagával szemben magas (irodalmi) igényeket támasztó társadalomról – de mennyire mondható reprezentatív mintának a szavazók csoportja? Hogy a „legjobbak” között feltûnõen magas az ifjúsági regények aránya – a szavazók korcsoport szerinti megoszlását tükrözi, vagy ebbõl az életkorból származnak legmaradandóbb olvasmányélményeink? Netán „csak” kötelezõ olvasmányok? De ha már „kötelezõ”: milyen értelemben? Egyes adatok szerint elkerülhetetlen az erkölcsi „kötelezõség” figyelembevétele is; így kerül elõkelõ helyre az Egri csillagok Hevesben, A Légy jó mindhalálig Nyíregyházán, Fekete István Somogyban, vagy Wass Albert adott körökben. És, folytatva a sort, mi alapján szavazunk? A saját fantáziánk által életre keltett olvasmányainkat mennyire befolyásolja a készen kapott vizuális élmény, a filmváltozat, ami az elsõ 12 szinte mindegyikérõl elevenen élhet bennünk? (Elgondolkodtató adalék, hogy egy olvasást népszerûsítõ játék elsõ díja a könyvbõl készülõ filmváltozat.) Valóban fellendítheti egy ilyen játék az olvasókedvet, és ezzel a könyvpiaci forgalmat, vagy továbbra is az a réteg olvas majd, aki eddig is – gazdagodva egy amolyan „nekem-tetszett-neked-is ajánlom” listával?

És így tovább. A kérdés- és vitalehetõségek száma végtelen. De vizsgáljuk meg a „Könyveinket” más oldalról is.

Bookline, on-line antikvárium. Szintén Magyarország, szintén 2005. Ezúttal Top 100.

A beérkezett elõjegyzések alapján az elsõ két helyen Paulo Coelho áll; az Egy mágus naplója címû könyvére 125, míg Az Ötödik Hegy címûre 105 rendelést adtak le idén január óta. A „listavezetõnek” azonban Agatha Christie bizonyul; habár elõször a harmadik helyen tûnik fel, Az alibivel a neve még további harminchétszer szerepel a százas listán, összesen 1568 elõjegyzéssel. Ez a tény persze önmagában meghatározhatná a lista jellegét, de a „krimi királynõjén” kívül e mûfaj javára billenti a mérleget többek között Vavyan Fable (összesen 223 elõjegyzés) és Leslie L. Lawrence is (aki más témában, Lõrincz L. László néven publikált mûveivel is többször szerepel). A krimi mellet sci-fi-t, ezoterikus témájú könyveket találhatunk legtöbbet; ezek társaságában üdítõ színfoltnak tûnik Jan Fennel Kutyapszichológia – Tanuljunk meg kutyául! címû mûve a 6. helyen, 63 megrendeléssel, Horváth Ilona Szakácskönyve (18. hely, 46 elõjegyzés), Csányi Vilmos Bukfenc és Jeromos – Hogyan gondolkodnak a kutyák? címû könyve (39. hely, 34 elõjegyzés), Hamvas Béla Karneválja (40. hely, 34 elõjegyzés), Jostein Gaardnertõl a Sofie világa (76. hely, 27 elõjegyzés) valamint egy CD-melléklettel kiadott útikönyv (Vojnits András: Ausztrália és Óceánia, 82. hely, 26. elõjegyzés).
A fekete humor „atyja”, Kurt Vonnegut a 21. helyen tûnik fel elõször, a Bajnokok reggelijével (45 elõjegyzés), majd a lista második felében találhatjuk A hamvaskék sárkány, A hókuszpókusz, a Majomház, az Éj anyánk, a Kékszakáll és a Második édenkert címû mûveit (összesen 147 elõjegyzéssel), míg a szépirodalmat szinte kizárólag Robert Merle neve fémjelzi (Libben a szoknya, Az élet rózsái, Liliom és bíbor, Szenvedélyes szeretet, Ármány és cselszövés, A gyermekkirály, A pirkadat, összesen 228 elõjegyzés).
Eddig a szigorú értelemben vett statisztika. Természetesen ez egy a sok – on-line vagy sem – antikváriumból. Természetesen ez nem reprezentatív minta; nem tartják számon, milyen nemû, korú, iskolai végzettségû stb. a megrendelõ. Nem tudjuk, mások-e az interneten könyvet rendelõk olvasási szokásai, mint az antikváriumokba az utcáról betérõ „kincskeresõké”, és így tovább.
De – természetesen idekívánkozik az örök „de”. Ezen a százas listán összesen két olyan mû szerepel, amivel választott nagyjaink száz legjobbjában is találkozhatunk. Szerb Antal Utas és holdvilága 87. helyen áll a Nagy Könyv szavazatai alapján, 81. a Bookline idei elõjegyzései között (26 megrendelés), míg Daniel Keyes Virágot Algernonnak címû regénye 59. a „Nagyok” közt, 88. ez utóbbi listán (24 megrendelés).

Melyik hát 2005 Magyarországa? Melyik a mi listánk? Mindkettõ? Vagy egyik sem? Mit üzennek ezek a számok? Mindenkinek, aki olvas – óvatosan a mégoly egyértelmûnek tûnõ következtetésekkel, és alázatosan a bármerre magyarázható eredményekkel. További jó olvasást!


vissza