Kezdőlapra

Fordulópont 28. szám
Kié a könyv(tár)?

Recski Ágnes: Olvasás és/vagy számítógép?

Közhelyszámba megy, hogy a gyerekek mostanában sokkal több idõt töltenek a számítógép és a tévé elõtt, mint könyvvel a kezükben. Az iskolaév alatt még csak-csak eljutnak a könyvtárakba – iskolai könyvtár valamilyen színvonalon mindenhol van –, a pedagógusok könyvtárlátogatásra is el-elviszik õket. Az iskolai szünetekben azonban csak a szülõkön múlik, hogy könyvtár-közelbe jut-e a gyerek. Illetve… de errõl majd késõbb.
Egy koppenhágai professzor, Torbein Weinreich nemrégiben elõadást tartott a dán gyerekek olvasási és médiahasználati szokásairól. Munkatársaival érdekes felmérést készített arról, hogy mennyit, mit és hogyan olvasnak a gyerekek. Elõadását azzal kezdte, hogy minden kultúrában mindig is éltek történetek. A történetek – mítoszok, tündérmesék, fabulák – a közösségteremtés, a szolidaritás eszközeiként is funkcionáltak. Az is általános, hogy a szóbeli történetmondás helyére fokozatosan az írásbeliség lépett, aztán késõbb a modern vizuális technikák (film, tévé, videó), végül a számítógép. Minden egyes új technikai vívmány megjelenésekor elsiratták a könyvet, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a könyv túlélte a filmet és a tévét, és bizonyosan túl fogja élni a számítógépet is.
A dán kutatócsoport tanulságos, bár nem igazán meglepõ megfigyelése, hogy a gyerekek legszívesebben fekve vagy kényelmes karosszékben szeretnek olvasni, sokan zenehallgatás közben, és az sem hátrány, ha kéznél van valami rágcsálni- és innivaló. Ezt az óhajt persze a könyvtárak nem tudják maradéktalanul kielégíteni, de sok mindent tehetnek és tesznek is. A kényelmes fotelek, nagy díszpárnák, amelyeken el lehet hasalni, az óriási plüssállatok, a halk háttérzene nem elképzelhetetlen, és nagy vonzerõ.
Két kedves gondolat olvasó gyerekektõl: „A könyvekben az a jó, hogy nem csinálnak semmi zajt.” És: „Vannak emberek, akik soha életükben nem olvastak el egyetlen könyvet sem… szegények.”
De mi legyen azokkal, akiket a szülõk, tanárok még nem tudtak eljuttatni az olvasáshoz? Azokkal, akik valóban hosszú órákat töltenek a tévé elõtt, és akiket nem lehet elkergetni a számítógép elõl, amelynek használatával sokszor jobban tisztában vannak, mint a szüleik? Mi legyen azokkal, akiket „meg kell fogni”?
Talán paradoxon, de épp a számítógép, az Internet segíthet ezen, már amennyiben a könyvtáraknak megfelelõen vonzó honlapjuk van. A teljesség legkisebb igénye nélkül belenéztem néhány hazai és külföldi önyvtári honlapba. Az a tapasztalatom, hogy a honlapok többsége unalmas: adatokkal, cikkekkel van tele. Most csak a jó tapasztalataimról írok néhány szót.
A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárnak van külön honlapja a gyerekek, leginkább a kicsik számára. A fejlécet vonzó, színes, bár ízlésem szerint kicsit giccses mesefigurák díszítik, gazdag a programkínálat, és persze regisztrálni is lehet a könyvtárba. A Központi Könyvtár – a Sárkányos Gyerekkönyvtár – mellett a honlap felhívja a figyelmet egyes kerületi könyvtárakra és iskolai szervezésekre is. Néhány javaslat a nyitólapról: Szünidei programajánló. Játékok a szünidõre az egész családnak. Jó tanácsok a nyárra. Rendezvények. Hasznos kapcsolatok az Interneten. Kreatív sarok. Könyvtári kisokos stb.
Vidéki könyvtáraink – tisztelet a kivételnek – nem jeleskednek abban, hogy felhívják magukra a potenciális gyermekolvasók figyelmét.
Mutatóban néhány honlap angol nyelvterületrõl. Nagy-Britanniában a National Art Library nem gyermekkönyvtár, de a 19. század közepe óta gyûjti a gyerekkönyveket. Jelenleg mintegy 100 000 könyvet õriz a 16. századtól napjainkig. Régi könyvillusztrációk díszítik a honlapot, és természetesen megtalálható rajta minden fontos információ, külön a gyerekeknek is.
Számomra a legrokonszenvesebb a birminghami gyerekkönyvtár online oldala. Néhány ajánlat: Az új Harry Potter-kötet megjelenésének éjszakáján szeretettel várják a fiatal „muglikat” szüleikkel együtt egy varázslatos éjszakára. Pályázat leendõ költõknek. Segítség a házi feladathoz. Festmény- és rajzverseny. Beszélgetés a gyerekekkel, hogy mi minden legyen a könyvtárban. Megemlékezés a menekültek hetérõl. Kiállítás kolumbiai gyerekek rajzaiból, akik valamilyen erõszakos cselekedet szemtanúi voltak. Sport. Poszterek. Kvízek. Megemlékezés Birmingham II. világháborús bombázásáról stb. A nyitólap kínálata külön szól kisebb és nagyobb gyerekekhez, szülõkhöz, tanárokhoz, rákattinthatunk az iskolai könyvtárakra, hasznos honlapokra, Internet-használatra, könyvajánlásokra.
Az Egyesült Államokból is csak két honlapot említek meg. 1940-ben Palo Altóban alakult meg az Egyesült Államok elsõ ingyenes nyilvános gyermekkönyvtára, amelyet egy bizonyos Mrs. Louis Stern ajándékozott a környékbeli gyerekeknek kislánya, Ruth Lucie Stern nevében. A kandalló fölött egy bronzplakett örökíti meg az eseményt. A honlapon látható egy ceruza- vagy szénrajz az épületrõl, és olvashatunk a könyvtár építésérõl, megnyitásáról. A honlap tartalmaz könyvtárhasználati segítséget, valamint külön ajánlásokat kisgyerekeknek és tinédzsereknek. Külön érdekessége a könyvtárnak, hogy az épület mögött van egy zárt „Titkos kert”, amely F. H. Burnett világszerte ismert gyerekkönyvérõl kapta a nevét. A könyvtár egész évben mûködik, szünidõben nyári olvasóprogramok buzdítják a gyerekeket olvasásra.
Texas államban a Sherman Közkönyvtár ugyan képek nélkül, de figyelemkeltõ, a szokásosnál feltûnõbb tipográfiával hirdeti nyári olvasóklubját. Kétévestõl (!) kb. 14 éves korig szól a felhívás, hogy olvassanak a gyerekek minél több könyvet. Június-júliusban folyamatos a nyári programajánlat:
Hétfõi õrület: elõadások, beszélgetések különféle témákról – ütõhangszerek, zsonglõrködés, a rovarok világa, az esõerdõk állatai, hüllõk és kétéltûek, élõ kígyók, mesemondás, zene stb.
Csütörtökönként kézmûves-foglalkozásokra várják a hét éven felülieket.
Pénteki móka: kézmûves-foglalkozások és mesehallgatás hét éven aluliaknak.
A foglalkozások egytõl-egyig ingyenesek. Az a céljuk, hogy bevezessék a gyerekeket a könyvek izgalmas világába mesék, kézmûvesség, bábozás, dalok segítségével. A résztvevõk minden negyedik hét után választhatnak egy ajándékkönyvet.
Találtam néhány kiemelkedõen jó olasz honlapot. Egy 15. századi Sforza-kastély egyik szárnyában, romantikus történelmi környezetben gyerekkönyvtárat rendeztek be. A szöveg is, de fõként a kísérõ kép bizonyosan felkelti minden véletlenül odakattintó gyerek figyelmét. Maga a hely varázslatos, megmozgatja a gyerekek fantáziáját, s a könyvtár él is az adódó lehetõséggel: a megszokott kíná laton kívül mese-játszóházat is mûködtet, amelyben a gyerekek találnak ki új történeteket és õk maguk a hõsei a különleges kalandoknak. Ragyogó hely: nemcsak olvasásra, hanem játékra, barátkozásra is ösztönöz.
A palermói gyermekkönyvtár honlapja is szemgyönyörködtetõ, kínálata pedig lenyûgözõ. A szokásos lehetõségeken kívül kollektív mese- és versalkotás, könyvkészítés különbözõ anyagokból, használt könyvek javítása-újrakötése, drámaszakkör, találkozás írókkal, illusztrátorokkal, szerkesztõkkel, történetmesélés, navigálás az Interneten, minden, amit csak el lehet képzelni. A palermói könyvtár meghirdet egy „szabad könyvtárat” is egy városi parkban 6-13 éves gyerekeknek (afféle nyári napközis tábor?), ahol nem kell alkalmazkodni a könyvtár szokásos rendjéhez-csendjéhez, szabad a játék, az olvasás, a számítógép-használat, a kézmûvesség, színjátszás. De a kiindulópont a könyv – és a végállomás is a könyv.
A francia könyvtárak honlapjai között keveset találtam, ami vonzó lenne a gyerekeknek. Túl sok a szöveg, az adat – ezzel nem lehet õket becsalogatni a könyvtárba.
Csak szúrópróbaszerûen hívtam fel a figyelmet néhány hazai és külföldi honlapra. Megfigyelhetjük, hogy az érdekesebb, színesebb honlapok kínálatában mindenütt szerepel az Internet, a számítógép-használat. Úgy gondolom, hogy azok a könyvtárak járnak jó úton, amelyek nem ellenfélnek, hanem szövetségesnek tekintik a számítógépet. (Ugyanez a helyzet egyébként a múzeumokkal is.) Nem kell választani az olvasás és a számítógép között, hanem az a cél, hogy a számítógép segítségével közelebb jusson a még nem rendszeresen olvasó gyerek a könyvek világához. És ha egyszer bekerült a könyvtárba, szerencsés esetben olyan könyvtárossal fog találkozni, aki ott is tudja tartani.
Források
Szabó Ervin: www.fszek.hu/?tPath=48828418&larticle.
National Art Library: www.vam.ac.uk/collections/prints_books/childrens_literature/
Birmingham: www.birmingham.gov.uk/GenerateContent?CONTE.
Palo Alto: www.city.palo-alto.ca.us/library/about/children.html
Sherman: www.barr.org/sherchil.htm
Olasz kastély: www.juniorlibri.it/BibliotecaGalliate/
Palermo: www.comune.palermo.it/Arte/La%20biblioteca%20


vissza