Kezdőlapra

Fordulópont 28. szám
Kié a könyv(tár)?

Szávai Ilona: Legalább ami rajtunk múlik…

Évrõl évre, kitartóan

Kié a gyermekkönyv, kié a gyermekirodalom? – Ez is lehetett volna a címe a 35. alkalommal megszervezett Szekszárdi Napoknak: merthogy most is a gyermekirodalom, a gyermekkönyvek volt itt a hívó szó – épp csak most a mûfordítás fontosságát, szépségét – és útvesztõit nevezte meg fõ csapásként a konferenciának évente helyet és lehetõséget adó Illyés Gyula Megyei Könyvtár.

Porcsalmán játék táborban találkozott egy csoport pedagógus és játéktervezõ-készítõ vagy elméleti szakember júniusban.
Miért épp Porcsalmán? Azért, mert ebben a kis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben született Kiss Áron, a „tanítók-tanítója”, a magyar néprajz történetének kiemelkedõ képviselõje. A nagykõrösi tanítóképzõ igazgatója, majd az Országos Pedagógiai Intézet fõigazgatója. Magyar királyi udvari tanácsos, a Budai Református Egyház fõ gondnoka, a Székes fõváros törv. hatóságának tagja. Széleskörû szakmai és pedagógiai tevékenységének eredményeit összegezõ mûvei a „Magyar Gyermekjáték Gyûjtemény”, „A népiskola módszertana”, „A magyar népiskola tanítás története”, „A protestáns népiskolai vallástanítás módszertana” stb…

Májusban Kolozsváron gyûlt össze a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, hogy éves vándorgyûlésük két napja alatt számba vegyék az erdélyi könyvtárak helyzetét, legalább egymás között megtárgyalják gondjaikat, intézményrendszerük kilátásait.

Törökszentmiklós, Szombathely, Gödöllõ, Budapest, Szekszárd – és sorolhatnánk a helyszíneket, ahol könyvtárosok, pedagógusok, sok-sok jó szándékú, gyermekekért is gondolkodó szakember osztotta meg egymással a kortárs világban egyre gazdátlanabbá vált gyermekkultúra gondját-baját. Hogy a gyermekeknek még többet, még jobbat legyünk képesek nyújtani, megtegyük legalább azt, ami csak rajtunk, egyes emberen múlik… (Épp ez idõtájt röppent fel a hír, hogy az Oktatási Minisztérium idén már nem támogatja a pedagógiai lapok, folyóiratok megjelentetését.)

„Majd megbeszéljük Szekszárdon” – hogy Tatay Sándor szállóigévé vált szavait idézzem – majd megbeszéljük jövõ ilyenkor ismét a gyermekek ügyét – a játékét, az iskoláét, a gyermekkönyvekét, a könyvtárakét – Szekszárdon, Kolozsváron, Porcsalmán, Beregszászon, határon innen és túl. Hogy a gyermekek megkapják a legnagyobb odafigyelést – hogy érvényesüljenek Kiss Áron szavai: a gyermekeknek csak a legjobbat! Legalább ami rajtunk múlik…

A Fordulópont e számát a porcsalmai gyerekek rajzaival, bábfiguráinak fotóival illusztráltuk.


vissza