Fordulópont 22. szám
Természet(ünk) rendje?
Kornya István: Egy embermásolat szenvedései avagy a klón identitása
|
2000-ben a Frankfurti Könyvvásáron Charlotte Kerner: Blueprint – A másolat címû regénye elnyerte a Német Ifjúsági Irodalmi Díjat (Deutscher Jugendliteratur Preis). A kritika már a díj odaítélése elõtt felhívta a figyelmet az olvasók körében is egyre sikeresebb regényre, amelynek tematikája akkor is, azóta is rengeteg embert foglalkoztatott.
„A szerzõ a klónozás komplikált témáját lenyûgözõ irodalmi formába öntötte, s ez a téma szempontjából nagy szerencse: így sokakat sikerül rávenni arra, hogy a kérdésrõl gondolkodjanak.” – olvasható a Süddeutsche Zeitung irodalmi mellékletében (1999. 03. 24.) megjelent kritikában.
Az alapkérdés
A klónozás, az ember klónozása – egyelõre elvi – lehetõsége egészen aktuális, valóságos. 2001 februárjában mutatták be a géntérképet, s már az embrió klónozásának bejelentése is megtörtént.
A kérdés heves vita tárgya most is, s a szerzõ a téma körül villódzó-felcsattanó emberi konfliktusok mélyébe vezeti el olvasóit.
A Blueprint tematikáját tekintve „kortárs tudományos fantasztikus” regény. A szerzõ kiindulópontja: a klónozás elvi lehetõsége már adott, tehát próbáljuk meg kézzelfoghatóvá tenni, mi történne, ha az a gyakorlatban már meg is valósult volna.
A könyv gyerek/tinédzser hõse végigjárja azokat a lépcsõket, amelyeket a szüleirõl leváló minden fiatal. A folyamat a kamaszkor idején csúcsosodik ki – a küzdelem az identitásért. A regényben ezt a küzdelmet tetézik a klónságra ébredés fokozatai.
Az önálló identitás felfedezése egybe esik annak a tudatosodásával, hogy a hõs számára nincs lehetõség „igazi” önállóságra, mert ha van is korkülönbség az eredeti és a klón (anya és „lánya”) között, a regénybeli klónozás célját és valós biológiai lényegét tekintve õk ketten mégis csak egyek. Ebbõl az állapotból pedig nem lehet kinõni, mint a kamaszharcból, ebbe valakinek bele kell pusztulnia. Ez a szabadság, az önálló identitás, az önálló élet ára.
A klón emlékezete – avagy a történet
Iris Sellin – harmincéves, neves és sikeres zongoramûvész, a kor egyik ünnepelt komponistája – megbetegszik szklerózis multiplexben. Hogy a mûvészetét, tehetségét menekítse, klónoztatja magát. A „terv” szerint a lányából, Siri (Iris visszafelé olvasva!) is zongoramûvész lesz, aki visszaemlékezésében másolatnak, angolul: blueprintnek nevezi saját magát.
A terv azonban fokozatosan kudarcot vall, mert a klón önálló életet követel magának, ki akar törni az „énte – teén” börtönének nyomasztó egybefonódásából.
A blueprint fokozatosan elszakad, fellázad a masterplan, az anya egycélú-öncélú tervének megvalósítása ellen.
A klónság pszichológiája – néhány epizód
1. A klónsors akarata szerint anya és lánya ugyanabba a férfibe szeretnek bele, de ez mindkettõjük számára a kudarc, a harc újabb terepe, az egymást pusztítás újabb lehetõsége.
2. Balul sikerül Siri elsõ fellépése is: lélek nélkül játszik. Felmerül a kérdés, hogy az adottsággal együtt a tehetség megmagyarázhatatlan csodája is öröklõdik-e a klónozás során. Erre azért egyfajta választ kapunk: Siribõl neves képzõmûvész lesz – megint csak az identitásért folytatott harcról van szó; a lány tehetséges, de juszt sem abban, amit programként eléje tûztek.
3. Sirin is kitör az elsõ szklerózis multiplexes tünet (abban bíztak ugyanis, hogy ennek kialakulását a klón elkerüli, mint ahogy végül valóban el is kerüli).
4. Az elsõ roham után elmenekül otthonról: tipikus lázadó gimnazista, bepótolja, amit az állandó zongorázás miatt elmulasztott: bulizik, iszik, lefekszik valakivel, megváltoztatja a külsejét (ruhák, hajviselet). Nagyon keményen viselkedik, de közben szenved: az anyjáról töpreng, és azt álmodja, hogy mégis híres zongorista lesz belõle. Ám dacol, nem hagyja magát. Végül egy veszekedés alkalmával a lány késsel ront az anyjára, de nem öli meg.
5. Siri találkozik az õt klónozó orvossal, akire dühvel támad rá, mert hiszen õt is hibáztatja.
6. A betegség végsõ stádiumban rendszeresen látogatja az anyját – a szeretet és az ellenkezés érzései kavarognak Siriben: a halál pillanatában elveszíti az anyját-ikertestvérét, ugyanakkor ez az a pillanat, amikor életében elõször mondhatja hazugság nélkül magáról: ÉN.
7. Megsemmisíti anyjának a klónozás idejétõl írt naplóját. A lányból neves festõ lesz. Megszabadulva a tehertõl – az anya-ikertestvér fizikai valóságától – megbékél az anyjával, saját identitásával.
Az elbeszélt történetet egy fiktív tudományos leírás követi az azóta eltelt idõrõl: milyen klónok vannak, milyen általános tapasztalatok vonhatók le életpályájukból, s hogy Németországban milyen például a klón-kvóta. A regénynek ez a része hivatott tudományos hangvételével az olvasott visszaemlékezés hitelességét megadni. „A Blueprint az elsõ klón-visszaemlékezéseknek egyike...” – olvashatjuk.
Szerkezet, stílus
A regény kilenc fejezetre tagolódik (és a könyv végén van egy függelék). Az egyes fejezeteken belül is számos önálló rész követi-váltja egymást, az elbeszélés szemszöge állandóan változik: hol maga Siri számol be – viszszatekintve – az érzéseirõl, hol a narráció révén ismerjük meg a történet keretét. Azonban végig hitelesnek tûnik az elején tett kijelentés, miszerint ez egy beszámoló, amelyet Siri a második nulla óra után, vagyis az anyja, Iris halála után kezd írni, identitáskeresõ-öngyógyító terápia gyanánt.
A könyv stílusa feszes, kemény, szókimondó, az érzelmi fûtöttség ábrázolása nem csúszik át érzelgõsségbe. Az elbeszélésmód egyszerû, követhetõ, határozott, ahogy a mondandó is az: tessék, ha megcsinálják, ez lehet belõle! De nincs ítélet, inkább a neheze látszik: az, hogy milyen pokol lehet, ha valaki csak másolat – pedig, pedig milyen csábító is ez más szemszögbõl. A szerzõ utószavában meg is fogalmazza: a könyvet vitára – is – szánta. Itt a könyv elõéletérõl szól, majd a klónozás eddigi valós tudományos történetének vázlata következik. A szerzõ megadja a forrásokat is – ezek közül kiemelkedik a ZEIT címû német társadalompolitikai, kulturális, irodalmi hetilap hosszú vitafóruma a klónozás etikai kérdéseirõl, többek közt a világhírû Jürgen Habermas tanulmányával. A szerzõ alapos kutatásokat végzett, és háttérbeszélgetéseket is folytatott tudósokkal (például klinikai pszichológusokkal, családterapeutákkal, tudósokkal többek közt az ikertestvérségrõl). A regény képzõmûvészeti és komolyzenei leírásainak, utalásainak is vannak valós modelljei. Az alapos háttérmunka azonban nem eredményez sem szájbarágós stílust, sem száraz tudományoskodást, csupán egy kitûnõ, olvasmányos regény kérdésfeltevéseinek megvitatásához teremt: az érzelmi-etikai viszonyulás számára pontos, a kor tudásszintjén álló tudományos fogódzókat. A könyv sikerére jellemzõ, hogy rövidesen a mozikba kerül a filmváltozata. A vita szélesebb körben folytatódhat.(A regény hamarosan megjelenik a PONT Kiadónál. A Fordulópont e számában néhány részletet kínálunk olvasóinknak.;
|
